Ott tartok, hogy nem merem elolvasni a Modern C++ Design konyvemet. Pedig mar reg megvettem, de tartok tole.

”Ignorance is bliss” magyarul a “Boldogok a lelki szegenyek” jut eszembe rola, bar valsz nem 100%-os a fedes. Addig jo mig nemtom mi a jo.

2006-ban (uhh, es mar itt!) irtam ezt, s meg mindig napi szinten fajdalmat okoz a dolog. Azota hasznalgatom a Mercurial nevu kis toolt, ami annyira egyszeru szep es jo, hogy igy meg inkabb csak felidegel a VSS. 

Szal addig nem olvasom el jo kis konyvecskem, mig olyan helyre nem kerulok, ahol vagy nincs C++ vagy fel lehet hasznalni a benne rejlo tudast.

A problema gyokere termeszetesen a cegben leledzik. A programozo eroforras, a kod akkor jo, ha egyszeru, mert akkor egyszerubb lecserelni a programozot. Persze ez nem magyarazza miert dolgozunk egy 100 eves, “nem igazan” produktiv eszkozt a forraskodunk tarolasara.

A valtozasnak mindig van ara, meghozza konnyen elemezheto/becsulheto ara. A nem valtoztatasnak szinten, de nehez kezelni.